A torok és a garat felépítése, működése
A garat felnőtteken 12-13 cm hosszú, felülről lefelé kissé elkeskenyedő, nyálkahártyával bélelt izomcső.
A garat után következik a tápcsatorna folytatása a nyelőcső és a légutak folytatása a gége és légcső.
A garatnak három részét különíthetjük el. Ezek az orrgarat, száj-garat és az algarat.
A legfelső rész az orrgarat (nasopharynx, epipharynx).
A garat e része felülről a csontos koponyaalaptól a lágyszájpad síkjáig terjed.
Az orrgarat az orrfőüregekkel áll kapcsolatban.
A legfontosabb anatómiai képletei, elöl az orr fele vezető nyílások (a choanák), felfele az iköböl alsó fala, hátul-felül az orrmandulák (tonsilla pharyngea), oldalt a fülkürtök nyílásai (tubaszájadékok), melyeket hátrafele a Rosenmüller árok határol. Elöl-alul helyezkedik el a lágyszájpad.
A nyálkahártyát csillószőrös hám, többrétegű laphám, ill. az orrgaratba való átmenetnél átmeneti hám borítja.
A szájgarat (oropharynx, mesopharynx).
A lágyszájpad szintjétől lefelé, a gégefedő széléig terjed. A szájgarat a torok szoroson keresztül a szájüreggel közlekedik.
A szájgarat legfontosabb képletei
A garat hátsó falát a gerinc előtt húzódó rostok és maga a 2-3. nyaki csigolya teste képezi. Az oldalsó falon találjuk az elülső és a hátsó garatívek által közrefogott garatmandulákat és a nyelvgyök és a gégefedő közötti két árkot. A gégefedő nyelvgyöki felszínét is a szájgarathoz sorolják.
A nyálkahártyát többrétegű, el nem szarusodó laphám borítja.
Az algarat (hypopharynx, laryngopharynx) a garat legalsó része.
Előrefelé a gégebemenettel közlekedik.
A gége két oldalán egy-egy tölcsér alakú nyálkahártya-tasakot képez, a nyelőcső bemenet (sinus piriformis).
A gégefedő (epiglottis) felső szélének szintjétől a gyűrűporc lemezének alsó széléig terjed.
Az algarat elülső falán a gégebementet alkotó képletek és a gége hátsó fala helyezkedik el. Az oldalsó falon a garat összehúzódásáért felelős izmok (m. constrictor pharyngis) és a nyelőcső bemenet helyezkedik el.
A gége magasságában az algarat oldalsó falához közvetlenül hozzáfekszik a nyaki fő verőér (a. carotis communis), a fő nyaki gyűjtőér (v. jugularis interna) és a szervezet egyik legfontosabb agyidege (n. vagus).
A hátsó falat izmok, a gerinc előtt futó erős rostok ill. a 3-6. nyakcsigolya teste alkotja. Lefelé az algarat a nyelőcsőben folytatódik. A nyelőcső és az algarat határa a nyelőcső bemenetnél a nyelőcső felső izom gyűrűje.
A nyálkahártyát többrétegű el nem szarusodó laphám borítja.
A garat izmai
A garat izomcsöve két rétegből áll, amelyeknek a feladata különböző.
1./ A körkörös izomréteg (garatfűző izmok): Ezeknek az izmoknak különleges klinikai jelentőségük van. A részben ferdén, részben vízszintesen futó izomnyalábok között a garat hátsó falánál egy háromszög alakú hiány lép fel, az ún Laimer-háromszög.
Ezen a helyen alakulhat ki az algarat típusos tágulata, diverticuluma (Zenker-féle diverticulum).
2./ A másik izomcsoport hosszanti lefutást mutat. A garat-cső emelését és süllyesztését három izom pár végzi: A garat-cső elcsúszását (több cm-rel!) a laza kötőszövettel kitöltött rostos-terek, teszik lehetővé.
Ezeknek a kötőszövetes tereknek igen nagy a klinikai jelentősége, mivel a fertőzések ezeken keresztül terjedhetnek torok felöl a mellkas fele.
A garat nyirokkeringése igen gazdag: A garat mögötti izmokban és a nagy nyaki erek mellett elhelyezkedő nyirokcsomó láncolatból állnak. A garat alsó részéből a nyirokelvezetés részben a légcső melletti nyirokcsomókba történik (!). Ennek a garati rákok áttét képződésében van jelentősége.
A garat nyirok (lymphoepithelialis) rendszere
A garatban a nyálkahártya hámja és a nyiroksejtek anatómiai és funkcionális szempontból feltűnően szoros együttműködésben helyezkednek el.
Ezt a szöveti kapcsolatot összefoglalóan Lymphoepithelialis szövetnek nevezzük.
A táp- és a légutak kezdeti szakaszán, a torok- és orrgaratban különösképpen szembetűnő a lymphoepitheliális szövet jelenléte, mondhatni "lymphoepitheliális szerveket" alkot.
Ezeket az ún. lymphoepitheliális szerveket Waldeyer-féle garatgyűrű néven foglaljuk össze, ill. manduláknak(tonsilláknak) nevezzük.
Felülről lefelé haladva a következő mandulákat különböztetjük meg:
• Orrmandula, orrgarati mandula (tonsilla pharyngea): 
Páratlan, az orrgarat boltozatában és hátsó falán helyezkedik el.
• Fülkürti mandula (tonsilla tubaria): Páros szerv a fülkürt szájadéka körül helyezkedik el.
• Szájpadmandula (tonsilla palatina): Páros, az elülső és hátulsó garatív között helyezkedik el a torokban.
• Nyelvgyöki mandula (Tonsilla lingualis): Páratlan, a nyelvgyökön helyezkedik el.
• Oldalsó garatkötegek (plicae tubopharyngicae): Az orrgaratban és a garatban megközelítőleg függőlegesen húzódnak lefelé, a garat oldalsó és hátsó falának találkozásánál.
A nyirokcsomókkal ellentétben a lymphoepitheliális szervekből csak kilépő nyirokerek találhatók.
Mai ismereteink szerint a manduláknak számos feladatát ismerjük.
– A mandulák a szervezet kontrollált és védett érintkezési helyeit képezik a kórokozó és antigén külvilággal ("fiziológiás sebek"), immunológiai információszerzés céljából.
– A mandulák részt vesznek az immunsejtek, a lymphocyták képzésében. Az aktuális fertőzésekben az antigénekre B- és T-lymphocyták, valamint specifikus messenger-lymphocyták és memory-lymphocyták képzése történik.
– A mandulák részt vesznek a specifikus antitestek képzésében.
– A manduláknak nagy szerepük van az aktuálisan immunstimulált lymphocyták kiválasztásában a szájüregben, és a hozzá csatlakozó emésztő rendszerben.
– A mandulák további feladata az immunaktivált lymphocyták képzése, és leadása a vér- és nyirokkeringésbe. Az immunrendszer informálása a szervezet "belső felszínének" kezdeti szakaszán kialakult aktuális antigén-szituációról.
A mandula krónikus gyulladása gyakran gócként is szerepelhet. Ez az jelenti, hogy a mandulától távol jelentkezik a betegség. Mint pl.hajhullás, kopaszodás, ízületi betegségek vese betegségek, szívbetegségek.
A garat működése
A torok és a garat a táplálkozás szolgálatában áll. A táplálék megrágása, feldarabolása torokban történik.
A rágás közben az étel összekeveredik a nyállal, aminek segítségével az étel emésztése is elkezdődik.
A szénhidrátok, a keményítő lúgos közegben lebomlik cukorrá.
Az így előemésztett étel a garaton keresztül jut a gyomorba. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a torok és a garat lúgos kémhatású.
Ezzel szemben a gyomorban, a fehérjék emésztéséhez szükséges savas kémhatás található.
Abban az esetben, ha a savas közeg gázos vagy egyéb formában (reflux) visszajut a gyomorból a garatban, ott igen kifejezett irritáló hatást fejt ki.
Ennek következtében a garatképletek, és a mirigyek megduzzadnak a garatgyulladás különböző kórképeit, és tüneteit hozhatják létre.
Gyermek Fül Orr Gégészeti szakrendelés:
Szeged Dr. Vass Zoltán fül orr gégész szakorvos
.jpg)