Művészeti anatómiai vonatkozások
Az orr az arc legkiemelkedőbb része, s mint ilyen leginkább járul hozzá az arc jellegzetességének kialakításához.
Az orr egyénenként, családonként és népcsoportokként változó és jellegzetes alakot mutat. Az arccal harmonizál, s a képzőművészek ezt a harmóniát arányokkal igyekeznek kifejezni.
A legismertebb arány Shadow “Kanon”-ja. A normális orr anatómiai részei között helyes részarányosság van.
Nem csak az orr egyes részei, hanem az orr és koponya, ill. az arc orr egyes részei között is részarányosság áll fenn, azaz az orr az arccal harmonizál.
Az arc harmóniáját az orr különböző anatómiai eltérései bonthatják meg.
Az orr egyrészt az érzékszervekhez, másrészt a légzőszervekhez sorolható.
Emellett a fő funkciók mellett az orr fontos védőfunkciókat tölt be, nagymértékben részt vesz az organizmus külvilághoz való alkalmazkodásában (ez vonatkozik éppúgy a tisztán fizikális paraméterekre, mint bizonyos immunológiai védőfunkcióra). Ezen túlmenően az orr szerepet játszik a beszédképzésben is.
Az orr felépítése: külső orr, orrüreg, orrmelléküregek
A külső orr felépítése
Az orr támasztó vázát csontok, porcok és kötőszövet képezi. Vérellátását az artéria facialisból eredő artéria. dorsalis nasi adja. Klinikai szempontból fontosa a szemzugban elhelyezkedő véna angularis, ami összeköttetést biztosít az agyalapon lévő vénás hálózattal. Ennek a kapcsolatnak gennyes fertőzés esetén van klinikai jelentősége. Az orr érző idegei a nervus. trigeminus II. ága; a mimikai izmok mozgató idege pedig a nervus. facialis.
Az orrfőüreg anatómiai felépítése
Az orrüreg, mely az orrnyílásokkal indul, a garat illetve a szaglósejtek felé tereli a levegőt. Középen az orrsövény választja két, többé-kevésbé szimmetrikus részre.
Oldalán találhatóak orrkagylók, melyek szerepe elsősorban az átáramló levegő szűrése, felmelegítése és párásítása. 
Az orr melegítő, és párásító szerepét a dús érellátással rendelkező nyálkahártya biztosítja.
Ennek sérülése gyakran vezet vérzéshez. Az orr szűrő funkcióját a nyálkahártyán lévő csillószőrök biztosítják.
Az orrüregből nyílnak az orrmelléküregek.
Az orrmelléküregek nyálkahártyabélése megegyezik az orrüregével, annak minden változását (pl. gyulladását) híven követi. Az orr melléküregeink: arcüreg, homloküreg, iküreg, rostasejtek.
A melléküregek normális esetben nyitottak az orrüreg felé, mely nyíláson keresztül a termelődő nyák szabadon távozhat. 
Ebben az áramlásában az arcüregi nyílások fele mozgó csillószőröknek van nagy jelentősége. A melléküregek egyben a hangképzésben, a hang színének kialakításában is jelentős szerepet töltenek be, mint rezonancia szekrény.
A belső orr üregét az orrsövény (septum nasi) osztja két félre.
Az orrfőüreg oldalsó falán helyezkednek el az orrkagylók, az orrjáratok, a melléküregek kivezető nyílásai, és a könnyvezeték.
Az orrkagylók duzzadásra képes nyálkahártyával borítottak. Úgy működnek, mint egy radiátor: a nagy felszínükkel a feladatuk a levegő előkészítése, felmelegítése, szűrése és párásítása.
Az orrfőüreg tetején helyezkedik el a szaglás szerve a szagló hám.
Az orrsövény elülső részén, a bemenettől kb. 1,5 cm re található egy vérbő kapilláris rendszer, a “locus Kiesselbachii”.
Az orrvérzések jelentős része erről a területéről származik. 
Az orrmelléküregek anatómiája és élettana.
Több arcüreg nyílik az orrfőüregből. Ezek az arcüregek, homloküreg, a rostasejtek és az iköböl..
A dobüreget is arcüregnek kell tekintenünk, amely az orrgarattal a fülkürtön keresztül szellőzik.
Az arcüregek a születés utáni években fokozatosan fejlődnek ki.
Zavar esetén egyes arcüregek csökevényesek lehetnek vagy akár mint a homloküreg hiányozhat is. 
Az arcüregeket csillószőrős hengerhámmal fedett nyálkahártya béleli.
A nyálkahártyák biztosítják a bejutó levegő melegítését, párásítását és szűrését.
Az arcüreg normális működéséhez elengedhetetlen az orron keresztüli szellőzés, amit kis nyílások biztosítanak. Ezen nyílások elzáródása esetén, (megfázás, allergia, polip, daganat, orrsövényferdülés, mechanikai akadály stb.) az arcüregek szellőzése zavart szenved.
Ennek következtében az arcüregi nyílásokon a nyálkahártya megduzzad és az arcüregek elzáródnak.
Emiatt az üregekben először vákuum keletkezik, ami akár már fájdalomhoz is vezethet. Ezt követően a nyálkahártya felszínén egy vízszerű savó jelenik meg, ami felgyülemlik az arcüregben (vízszerű orrfolyás).
Ha az arcüreg továbbra sem nyílik meg, s nem jut be a friss levegő, akkor a folyam tovább romlik, s a nyálkahártyában a nyákot termelő kehelysejtek fokozottan kezdenek nyákot termelni (nyákos orrfolyás).
Mind a savós, mind a nyákos gyulladásos folyamatban bakteriális felülfertőzés jöhet létre, aminek gennyes váladékozás, arcfájdalom, láz az eredménye.