A fül a hallás és az egyensúlyozás érzékszerve.
Három része van: a külső, középső és a belső fül.
A hallás az egyik legfontosabb érzékelési lehetőségünk. A hang rendszerint levegőrezgések útján éri el a fület. A hallójáraton át bejutva mozgásba hozza a dobhártyát.
A dobhártya rezgéseit a hallócsontocskák: az üllő, a kalapács és a kengyel adják tovább a belsőfülben lévő csigának.
A csigában a mechanikai inger, a rezgés ingerületet vált ki, amit a hallóideg majd az agyon belüli hallópályák a nagyagykéreg megfelelő központjáig vezetnek.
A hangot ekkor halljuk meg, majd további bonyolult agyi kapcsolatokon keresztül felfogjuk és értelmezzük.
A koponyacsontokat ért hangrezgések közvetlenül is áttevődnek a belsőfülre, és ugyanúgy kiválthatják az idegi ingerületet, mint a légvezetés útján bejutott hangok.
Külső fül
A külső fül részeit – a fülkagylót, a külső hallójáratot – a dobhártya választja el a középfültől (dobüreg)
A fülkagyló többszörösen görbült, jellegzetes redőket alkotó porcból és az azt borító bőrből áll. Feladata a hanghullámok összegyűjtése és a hallójáratba irányítása.
A hallójárat a fülkagyló közvetlen folytatása. A hallójárat külső része porcos, belső része csontos szakaszból áll.
A csontos hallójárat a koponyaalap sziklacsontjába hatol be. A hallójárat a hanghullámokat a dobhártya felé továbbítja. A hallójáratban szőrszálak és speciális faggyúmirigyek helyezkednek el. Ezek a mirigyek termelik a barna, kenőcsös váladékot, a fülzsírt.
A fülzsír savas kémhatású és részt vesz a hallójárat és középfül védelmében. Ezért nem szabad lúgos kémhatású szappanokkal és testápolókkal kezelni.
A fülzsír mennyisége néha túl sok, és főleg idősebb korban sűrű. A zsír hallójáratunkat gyakran eldugíthatja, és úgy érezzük, hogy megsüketültünk. Akkor szaporodik meg a fülzsír mennyisége, amikor a szervezetünk elsavasodik.
Fültisztító eszközökkel a zsírt mélyre tolhatjuk, egész a dobhártyáig, és innen már csak a szakember tudja eltávolítani.
Minél többet piszkáljuk, annál több zsír termelődik. Ha fülünk dugulásra hajlamos, egy héten egyszer 2-3 csepp paraffinolaj segíthet, hogy ritkábban záródjon el. A fülzsírtermelődés természetes dolog, nem betegség. A szervezetünket kell savtalanítani és be fog állni a normális egyensúly.
A hallójárat bőre össze van nőve az alatta lévő porchártyával és csonthártyával. A hallójárat gyulladása esetén halláscsökkenéssel együtt járó fájdalom jelentkezik.
Középfül
A középfül a dobhártyától befelé a koponyaalap csontjában elhelyezkedő dobüregből és az azzal közlekedő csecsnyúlványi szivacsos sejtekből áll, mely az orrgaratunkkal a fülkürtön át levegőzik.
A dobhártyának három rétege van: kívülről elszarusodó laphám, középen egy rostos réteg, belülről pedig nyálkahártya.
Olyan, mint egy hangszóró membránja. Normál esetben ezüstszürke, fénylő.
A dobhártyától befelé, a sziklacsontban található a kb. 1 köbcentiméternyi dobüreg.
A dobüregben a három, egymással ízülettel kapcsolódó parányi hallócsont foglal helyet.
Ezek kívülről befelé a kalapács (malleus), az üllő (incus) és a kengyel (stapes).
A kalapács "nyele" a dobhártyába ágyazott,"feje" a következő csontocska, az üllő testével ízülettel kapcsolódik.
Az üllő nyúlványa a kengyel fejecskéjével ízesül.
A kengyel talpa a dobüreg dobhártyával átellenes, belső falán lévő ovális ablakban, rugalmas hártyával rögzítve helyezkedik el. A kengyel az ovális ablakban rugalmasan rezeghet.
A dobhártya és a hallócsontok akkor működnek tökéletesen, ha a dobhártyán kívüli légnyomás megegyezik a dobüregben lévő légnyomással.
A nyomás kiegyenlítést a fülkürt biztosítja, aminek előfeltétele a jó orr funkció. Ha az orrlégzés gátolt, pl. gyerekeknél orrmandula megnagyobbodás vagy felnőtteknél orrsövény ferdülés ill. orrpolip miatt, akkor ez a középfül károsodását, eredményezheti.
A hanginger (a levegőben hullám formájában tovaterjedő rezgés 20 és 20 ezer Hz között) a hallójáraton áthaladva a dobhártyának ütközik. A dobhártya rezgésbe jön, a rezgés áttevődik a kalapácson és az üllőn keresztül a kengyelre. A dobhártya és a hallócsontok a egyúttal a hangot kb. 30 decibellel (a decibel [dB] a hangerősségérzet fiziológiai egysége) felerősített és a hang így jut el a belső fülbe.
A kengyel talpa az ovális ablakon át továbbítja a rezgéseket a belső fül folyadékterének (perilympha).
A dobüreg belső falán még egy nyílás, a kerek ablak helyezkedik el, melyen az összenyomhatatlan belsőfül-folyadék kiegyenlít.
A dobüreget nyálkahártya béleli. Normális esetben, a dobüregben a külső légnyomással megegyező levegő található.
Mivel a dobüreg a fülkürtön (Eustach-kürt) a garat felső részével, az orrgarattal közlekedik, a külvilág felé így szellőzik. Ez rendkívül fontos a hallás működésében és betegségek kialakulásában.
A kürtőn át folyamatosan kiegyenlítődik a dobűri és a külső légnyomás. Ha a külső légnyomás a dobhártyát benyomja a dobüregbe (behúzódott dobhártya), a hallócsont-láncolat szabad mozgása az összenyomottság miatt akadályozott.
Jó fülkürt-működésnél minden nyelésnél megnyílik a csatorna, kiegyenlítődik a nyomás. Ha nem történik meg, úgy érezzük, eldugult a fülünk.
Ha náthásak vagyunk, vagy gyermekeknek orrmandula-megnagyobbodása van, ez a hiba lép fel.
Mindenki észleli ezt hegyről lefelé menetben és repülőgép leszállásakor. Ha nyelünk vagy orrunkat befogva a levegőt a fejünkbe préseljük, fülünk pattan, és újra kidugul.
Ha a fülkürt-működés tartósan rossz, a dobüregben a tartós vákuum hatására híg folyadék gyülemlik fel. Ha folyamat továbbra is fennáll, akkor a dobüregben a kehelysejtek nyákot kezdenek termelni. A dobüregi folyadék besűrűsödik és kocsonyás zselé szerű anyag halmozódik fel.
A hallócsontok a folyadékban még nehezebben mozognak, a hallás még rosszabb lesz. Ezt már krónikus középfülgyulladásnak nevezzük.
Ez a folyamat nem okoz fájdalmat, lázat, egyedüli tünet a halláscsökkenés lehet, ezért a szűrésnek ebben a stádiumban alapvető szerepe van. Az így kialakult krónikus középfülgyulladás híg, savós (serrosus) ill. a besűrűsödött, nyákos (mucosus) folyadékában a baktériumok elszaporodhatnak, genny képződhet, és elkezdődik a feszítő fájdalomérzéssel együtt járó akut középfülgyulladás.
A dobüreg hátsó részén is van egy nyílás, mely a csecsnyúlványi szivacsos üregrendszer központi sejtjéhez vezet. Itt terjednek a gyulladások a fülünk mögött lévő, elődomborodó csontba, a csecsnyúlványba (mastoid sejtek).
A dobüreg és a csecsnyúlványi központi sejt felső fala vékony csontlemez, felette a koponyagödör helyezkedik el. Elhanyagolt gyulladás itt szerencsétlenül ráterjedhet az agyhártyára, betörhet az agyba. A dobüregben csak vékony falú csontcsatornában fut az arcideg, kitéve gyulladások károsításának. További szövődmény lehet az egyik agyi gyűjtő ér (sinus sigmoideus) gennyesedése is.
Belső fül
A belső fülben (labirintus) található a hallás és egyensúlyozás érzéksejt-rendszere. A belső fül a sziklacsont mélyén, a csontos labirintusban helyezkedik el.
A csontos labirintus egy előcsarnokból és az abból kiinduló csontos csigából – hallószerv –, valamint három félkörös ívjáratból, a tömlőcskéből és zsákocskából – egyensúlyozó szerv – áll.
A csontos labirintust folyadék tölti ki (perilympha), mely az agyvízzel áll kapcsolatban. A csontos csigát középen egy háromszög alakú tér, a hártyás csiga teljes hosszában két csatornára osztja.
Az alsó és felső folyadéktér a csiga csúcsában egymással közlekedik.
Kis hallócsontocskánk, a kengyel, a hang hatására rezeg.
A kengyel talpa úgy helyezkedik el az ovális belső fül ablakban, hogy meglöki a csiga felső folyadékterét. A csontos csigát a hosszában végigfutó, háromszögletű hártyás csiga két folyadéktérre osztja. Ennek a háromszögnek az alsó fala az alaphártya, a felső az úgynevezett Reissner-hártya.
Az alaphártya a csúcs felé szélesedik, benne hoszszabbodó húrok találhatók.
Az alaphártyán helyezkednek el a szőrsejtek. Nevükhöz híven tetejükből szőrszerű képződmény áll ki. A szőrsejtek felé még egy fedőlemez húzódik. Ez a Corti-szerv, a hallás érzékszerve, ahol a mechanikus rezgés idegingerületté alakul át.
Azt, hogy ez miként történik, a magyar Nobel-díjas tudós, Békésy György fedezte fel egy élet munkájával.
A hanghullám rezgésbe hozza a csiga felső folyadékterét (scala vestibuli), melyben végigszalad a hullám, a csúcsban megfordul, visszaszalad az alsó téren (scala tympani) a kerek ablakig.
Rezgésbe jön az alaphártya. Az abban lévő különböző hosszúságú húrok miatt ott lesz a legnagyobb kitérés, ahol a hangmagasságnak megfelelő hosszúságú húr helyezkedik el.
Magas hangoknál a csiga alapján, mély hangoknál a csúcsnál a legnagyobb a kilengés.
Ahol nagy amplitúdójú kitérés van, ott a szőrsejtek kapcsolatba lépnek a felettük lévő fedőlemezzel, és a szőrsejtekben létrejött elektrofiziológai változás elindul a hallóidegen.
Minél erősebb a hang, annál nagyobb lesz a kitérés, és annál nagyobb számú elektromos jel keletkezik.
A csiga tehát képes a hang analízisére. Meg tudja különböztetni a hang magasságát és erősségét. A jelek a hallóidegen, a bonyolult hallóidegpályán az agykéreg halántéklebenyéhez jutnak, és itt keletkezik a hangérzet.
A belső fül másik része az egyensúlyozás érzékszerve. Ennek részei a csontos előcsarnokban (vestibulum) lévő tömlőcske és zsákocska, valamint a tér három, egymásra merőleges síkjában elhelyezkedő ívjáratok.
Mindezeket folyadék tölti ki.
A tömlőcske és zsákocska szintén szőrsejtekkel rendelkezik.
A szőrsejteket kocsonyás burok fedi, ebben apró mészkristályok helyezkednek el, amelyek a vízszintes és függőleges sebességváltozást érzékelik. A kocsonyás burok a gyorsulásra, illetve lassulásra elhajlik, és a szőrsejtek ingerületbe jönnek.
A tér különböző síkjában lévő három ívjárat egy-egy kiszélesedésében hasonló kocsonyás burkolatú szőrsejtek vannak. Ezek a test valamely síkjában történő forgó elmozdulásra lépnek ingerületbe.
Gondoljuk meg, az íves csatornákban folyadék mozoghat. Ha forogni kezdünk, vagy a forgást abbahagyjuk, a folyadék elfordul a csatornafalhoz képest, a szőrsejtek ezt tudják érzékelni.
A belsőfül működésének megismerésében Bárány Róbert Nobel-díjas kutatónknak is igen nagy szerepe volt.
Testünk helyzetéről nemcsak a belső fülből, hanem a látásunk és tapintásunk – izmaink feszülése – révén is kap agyunk információt.
Ezeket az idegrendszer együttesen dolgozza fel. Ha egyensúlyi érzékelő-rendszerünkben hiba támad (izgalmi jelenségek, működéskiesés), szédülésérzésünk keletkezik.
Valódi szédülésről akkor beszélünk, ha eltérés van a valóságos, és az általunk érzékelt térviszonyok között. Forgást érzünk, süllyedünk, emelkedünk, holott ez nem valóságos. Sokszor az ember minden rosszullétet, gyengeségérzést helytelenül szédülésnek nevez.
Az egyensúlyérzékelő és -feldolgozó rendszerünk rendkívül bonyolult. Egyensúlyozó apparátusunk (vestibuláris rendszer) bonyolult idegpálya-kapcsolata rendkívül kiterjedt, és idegrendszerünk legkülönbözőbb pontjainak betegsége szédülésben nyilvánul meg. Nem véletlen, hogy a szédüléssel külön tudományág, az otoneurológia foglalkozik.
Itt ismerkedjünk meg egy jelenséggel, amely az egyensúlyi rendszer megbetegedésekor gyakorta fellép. Ez a szemtekerezgés.
A szemtekerezgés (nystagmus) az agytörzsben lévő egyensúlyszervi és szemmozgató magvak közötti idegpálya-kapcsolaton alapszik.
Egészséges emberben is fellép, például ha jól megforgatjuk. Ilyenkor mindkét szem majdnem vízszintes rángását látjuk.
A vonatból kinéző embereken is látható a jelenség. Akkor válik az egyensúlyi szervrendszer betegségének jelévé, ha spontán, nyugalomban mutatkozik, forgó szédülésérzéssel, gyakran hányással, fülpanaszokkal együtt.
Hova forduljon?
Ha a fülpanaszok valamelyik fül- orr- gége tünete jelentkezik Önnél, akkor forduljon hozzánk bizalommal!
Fül- orr- gége Szakrendelés: 6724 Szeged Kálvária sgt. 51,
Kálvária tér és a Kápolna utca sarkán (Hamburgeres mellett)
Rendelés: Hétfő, Szerda 17-19
Bejelentkezés: 06 20-397 4144
email: Studiomed@invitel.hu
A fül- orr- gége rendelő helye:
.jpg)